Tenyésztők


Pap Cecília vagyok, Veszprém megyében, Sümegen élek családommal. 2006-ban diplomáztam állatorvosként. 2007-ben kezdtem dolgozni, döntően szarvasmarhatelepeken. 2012 -ben, első gyermekem születése óta otthon vagyok, anyaként gyerekekkel, vállalkozóként kecskékkel… 2007-ben került hozzám az első kecske. Egy idős, fehér, hosszúszőrű anyakecske, amit egy munkám során látogatott juhászatban pillantottam meg, szerettem volna megvásárolni, de végül a juhásztól ajándékba megkaptam az idős állatot. Innentől tudatosan kerestem ilyen, hosszúszőrű magyar tincses kecskéket. Rengeteget autóztam, az ország legkülönbözőbb pontjaiból hoztam haza a fellelt tincseseket. Majd 2009-ben regisztrálva lett az állomány, mint magyar parlagi törzstenyészet, indulásként körülbelül 40 beemelt anyakecskével. Szűkebb-tágabb ismeretségi és családi körből többen értetlenül álltak a helyzet előtt: hogy miért pont kecske a választott állatfaj? Hisz léteznek ennél „nemesebb” haszonállatok. Gondolták, sőt talán kicsit remélték is: „majd, az első kudarcok után abbahagyja ezt a hóbortot”. Kezdeti lépések valóban nehezek voltak, nem is mindig úgy alakultak, ahogy terveztem. Ahogy az állomány nőtt, nyilvánvaló volt, hogy valamerre lépni kell velük: vagy valóban felszámolni egészet, mert ez hobbinak már kicsit sok és drága, vagy valahogy bevételt kell termelni velük. Az utóbbi mellett döntöttem. Még mindig kitartottam azon elképzelésem mellett, hogy ez nekem egyszer hasznot fog hozni, csak az addig vezető út egy kicsit rögös. Elkezdtük az addig soha nem fejt, nem is épp emberhez szokott állományt -némi közelharc árán- fejőállásra szoktatni. Kemény szelekció következett. Ekkor kerültek az állományba vegyes küllemű rövidszőrű keverék „árutermelő” kecskék is. Ezzel a terv az volt, hogy amíg a parlagi tincses állományt fejlesztem, szelektálom, legyen egy biztos létszám, ami küllemtől függetlenül, tejet ad. 2011-től kezdtünk komolyabban fejni, azóta elsősorban tejhasznosítású az állomány, tej irányú szelekciót végzünk a parlagi anyakecskék között. Ha lassan is, de haladunk: évről évre sikerül az átlaglaktációt kicsit feljebb vinni. Ennek természetesen kemény szelekció az ára. Pont ezért az állománylétszám nem is emelkedik olyan drasztikusan, pedig eddig jóformán az összes gödölyét saját célra felneveltük, majd legkésőbb 1. laktációban szelektáltunk. Célunk 600-650 literes átlaglaktációt adó állomány kialakítása, ez azt jelenti, hogy a jelenleginél még jó 50-100 literrel szeretnénk többet fejni. Ezen kívül célunk kiváló minőségű tenyészgödölyék előállítása, melyek alkalmasak arra, hogy akár más tenyészetekbe kerülve is növeljék a magyar parlagi tincses kecske népszerűségét. Eddig a fent említett okok miatt nem volt lehetőségünk gödölyét értékesíteni, talán most jutottunk el addig, hogy már megtehetjük, hogy nem szükséges mindegyiket saját állományunk fejlesztésére visszafogni. Jelenlegi törzsállomány 130 egyedet számlál. Keverék árutermelő anyakecskékkel együtt az összlétszám 200 körül mozog. Küllemre még a parlagi törzsanyakecskék is eléggé változatosak. Cél a hosszúszőrű fehér és pávatarka állomány létrehozása, de sárga szín világosabb-sötétebb változatait is szeretnénk megtartani. Az év kb. 9 hónapjában legeltetünk, a szárazonállás és az ellések alatt, január-február-március hónapokban istállóban teleltetünk. Pásztoroló legeltetést folytatunk a városhoz közeli bokros-sziklás legelőkön, természetvédelmi területen. A fejős anyaállomány a fejőálláson kap abrak kiegészítést. A gidákat néhány napos korban elvesszük anyjuk mellől és mesterségesen neveljük tovább. Nyerstejet értékesítjük, tejfeldolgozással nem foglalkozunk.

Tel.: 70/930-1095
E-mail: syriushun@gmail.com

Vissza a térképhez



Illésné Magasföldi Amarill vagyok. Tolna megyei Németkéren több mint 20 éve foglalkozom a magyar parlagi kecske tartásával, ill. tenyésztésével. Én úgy gondolom, hogy aki egyszer megismeri, megszereti ezeket az állatokat, az kitart mellettük "mindörökké". Legalábbis én az első perctől így vagyok velük.

Az állományunk nagysága ma eléri a 70 nőivarú létszámot. Az állataink szelídek, kézhez szokottak, mivel szeretetben nőnek fel nálunk. A lefejt tejből sajtot, túrót, joghurtot készítünk, ezeket értékesítjük. A cél, hogy el tudjuk az állatokat és magunkat tartani belőle. Így valószínű, hogy még majd feljebb kell fejlesztenünk, de - mivel ezt is csak saját erőből értük el, - ez távolabbi kép még.

Természetesen emellett tenyészállatnak való gödölye és bak is található nálunk szinte egész évben. Próbálunk a tincses felé orientálódni, de gatyásaink is vannak szépek.
Tartásuk félextenzív, az év 12 hónapjából egyedül akkor nem legeltetünk, ha a hó mindent beborít. A mellékelt fényképek többsége is legeltetés közben készült, nem beállított, hanem természetes környezetükben.

Elérhetőségünk:
Telefon: 06-20-318-3878
E-mail: rylla@freemail.hu

Bárkinek kérdése van az állománnyal és a növendékekkel kapcsolatban, készséggel állunk rendelkezésre!

Vissza a térképhez



Jánosi Zsolt vagyok, Nógrád megyei kis faluban, Szécsénkén élek családommal. A 20-as éveink végén párommal úgy döntöttünk, hogy közös életünket vidéken, állattartóként fogjuk megkezdeni. Bemelegítésként beszereztünk két kecskét. Gondos megfontolás után, az akkori választékból (2003. évről beszélünk, volt szánentáli, alpesi, és különféle magyar nemesítési próbálkozások) az alpesit szemeltük ki, mint nem olyan igényes, de megbízhatóan jól tejelő fajtát. Az egyik éltenyésztőtől vásároltunk törzskönyves gödölyéket, hogy velük alapozzuk meg minőséginek remélt állományunkat.

A bőrünkből azonban nem bújhattunk ki, hiszen már kutyásként a magyar mudi fajtákhoz vonzódtunk. Egy év se telt bele, s ott mekegett öt valódi parlagi gödölye is, amit újabb idősebb-fiatalabb kecskék követtek. Figyelmünket időközben felkeltette a cikta juh, aminek állománya épp mélyponton volt és ráfért minden segítség. Beszereztünk belőle, amennyit csak tudtunk és a következő években a cikta törzstenyészetünkre összpontosítottuk, a kecskék hobbi szinten maradtak. A világ, pontosabban az internet fejlődése hozta őket vissza a fősodorba. Az internetes apróhirdetések könnyebbé tették új állatok felkutatását. Újból vásároltunk tehát és új ismeretségekre tettünk szert. Elismerték végre a parlagi „tincses” kecskét, mint őshonos fajtát, megindult a szervezett tenyésztés. A parlagi állományunk beemelésre került és sikerült végre egy igazán jó bakot találnunk – Zalában. Hozzájutottunk még néhány régi vonalú anyához is, ezzel teljesítve ki az elsőként beszerzett gödölyékből és a régi beszerzésekből a napjainkig fenntartott családokat. Kezdetektől szigorú mércével mértünk, csak azok maradhattak, akik letettek valamit az asztalra – persze kivételek is akadtak, akik szemünknek (és főképp a szívünknek!) voltak kedvesek. „Egy jó bak az egy fél nyáj”mondás igazságát vallva bakot csak a legjobb anyáinktól hagyunk meg, ebbe nem szólhat bele a szív szava. A központi baknevelő telep – aminek 2015. évtől mi adunk otthont - beindulásával közelebbi ismeretségbe kerültünk több tenyésztővel és megismertük egymás állományait is. A találkozóknak hála kialakult egy egészséges együttműködés, aminek keretében nagyjából felosztottuk azt is, ki milyen színre is összpontosít.

A sok helyről összegyűjtött állományunk igen sokszínű volt és még ma is az. Számos rövidebb szőrű és gatyás egyedet is tartalmazott. Ezt a sokszínűséget nem szeretnénk teljesen feladni, ugyanakkor szükség van némi küllemi egységesítésre. Célunk egy sárga(tarka) és szürke(tarka) kecskékből álló hosszúszőrű, jól fejhető, hosszan tejelő, egészséges állomány kialakítása. Kecskéink az év lehető legnagyobb részében legelnek, ami itt jelentős távolságok megtételével jár és igen változatos élelemforrások kiaknázására serkenti őket, főleg, ha kevés a csapadék. Fejés közben abrakoljuk őket, télen saját termelésű szénát etetünk velük. Egyszerű háromoldalú fa istállóban élnek, jelenleg a juhainkkal együtt. Negyven körüli anyalétszám kialakítása a cél – darabra épp megvannak, de sok az idősen vásárolt jószág és további komoly minőségi szelekciót is akarunk folytatni. A jó anyai tulajdonságok, az elvárt termelési szint elérése az egyik szempont. A másik a hosszú hasznos élettartam, aminek érdekében az életrevaló, minimális egészségügyi ellátást kívánó és emellett megbízhatóan teljesítő egyedek utódai élveznek előnyt, akár a küllem irányában tett megalkuvások árán is. Harmadik szempont persze épp a küllem, hiszen tincses kecskét szeretnénk tenyészteni, JÓT ÉS SZÉPET.

Tel.: 20/481-8089
E-mail: janosizsolt1973@gmail.com

Vissza a térképhez



Ivanics Mihály vagyok, Baranya megyében található a tenyészetem egy kis faluban, Erdősmárokon. 1996-ban egy juhásztól vásároltam egy fehér hosszú szőrű gidát, aminek a leszármazottai a mai parlagi állományom. 2010-ben főállású őstermelőként regisztráltattam a 11 kecskémet, és közel egy év alatt az engedélyeket is sikerült beszerezni tejfeldolgozáshoz. Építettünk egy 15m2-es sajtkonyhát (akkor még a piacra készített termék előállítását a háztartás konyhájában nem engedélyezték), és 2011-ben elkezdtem fejni a kecskéket. Még az évben vásároltam 20 db alpesi jellegű kecskét. 2014-ben 18 db hosszúszőrű kecskével kezdtem el a magyar parlagi törzstenyészetet. Ekkor az árutermelő állatokkal együtt 40 kecskét fejtem és készítettem a sajtot. A kecskék létszámával arányosan a sajtkonyha mérete is növekedett, mára a feldolgozó és az érlelő 75m2. 2016-os létszám 80 db kecske, ebből 38 db magyar parlagi. A kecskéket április elejétől október közepéig fejem és készítem a lágy, félkemény és kemény sajtokat, az utóbbiakat legalább 100 napig érlelem. Célom 100 db fehér tincses törzsanya, melyek kézhez szokottak, könnyen fejhetőek, ill. minőségi tenyészgödölyék, törzsbakok értékesítése. A kecskéket pásztoroló legeltetéssel tartom. A falu határában, utak-, erdők-, árkok szélén, mezsgyéjén járok velük, illetve aratás után a tarlókat legelik. A fejési időszakban kukoricát is esznek. Szénát akkor kapnak, ha leesik a hó, ill. elléskor. Az ellés február utolsó- és március első hetében van. A gidák 8-10 napos korukba mennek az anyjukkal a legelőre.

Tel.: 20/574-4583
E-mail: iv74misi@gmail.com

Vissza a térképhez



Bát-Corn Agro Kft., Zsinkó László

Helyiség: Báta
Tel.: 30/242-7447, 30/282-7864, 30/687-5467
E-mail: zsinko.laszlo@freemail.hu, zsinkolaszlo52@freemail.hu, zsinkoilcsi@gmail.com

Vissza a térképhez



Borda István

Helyiség: Jászkisér
Tel.: 20/4347-806

Vissza a térképhez



Jáki Dóra

Helyiség: Zalaszentlászló
Tel.: 70/9777-152, 70/9777-153
E-mail: kerti.info@gmail.com

Vissza a térképhez



Katona Péter

Helyiség: Dorogháza
Tel.: 30/3716-137
E-mail: katonapeter0528@gmail.com

Vissza a térképhez



Haszonállat Génmegőrzési Központ

Helyiség: Gödöllő
Tel.: 28/511-300
E-mail: katki@katki.hu

Vissza a térképhez